Köfém Művelődési ház
Üvegfestett Örökség | Kiállítás 2022. 10. 27.

Üvegablakok a gótikus katedrálisokban

A klasszikus francia gótikus székesegyházakról, legyen szó a párizsi Notre-Dame-ról, a chartres-i, reimsi, laoni vagy amiens-i templomról, elsőnek szinte mindenki szeme előtt a monumentális üvegablakok képe jelenik meg. Annak ellenére, hogy a színes üvegablak technikája nem középkori találmány – már az antikvitás idején is ismert volt –, 1100 előtt csak elszórt esetekben készítettek ilyet, tömeges elterjedése valójában a 12. század közepétől indult meg.

Kevés művészeti korszak „alapítását” lehet úgy egyetlen személy tevékenységéhez és egy adott épülethez kötni, mint a gótikáét. A gótika és az üvegfestészet története elválaszt­hatatlan Suger apát nevétől. Suger 1122-től a Párizs északi részén található Saint-Denis-apátság vezetője és a király tanácsadója volt, aki a korábbi, addigra a hívek befogadásához szűkössé váló templom átépítésével megalapozta a gótikus stílus alapjait, így a templom – mondhatni – a „gótika bölcsőjévé” vált. Az 1140 körül befejeződött bővítés a francia király számára sem lehetett érdektelen, mivel az épület már a Merovingok óta a királyi család temetkezési helye volt. Így a gótika „születése” nem választható el a Capetingek hatalmától és annak expanziójától, mivel az új stílus magasba törő katedrálisai eleinte a koronabirtokok területén épültek fel.

Kivételes kordokumentumként Suger három művet is írt a templom átépítéséről. Ezekben kifejtette, hogy az üvegablakok beépítésével a fény beengedésére törekedett, mivel úgy vélte, a földi tárgyak fényessége a szemlélőt a menny felé vezeti.

Forrás: Internet